MOTOROS OLVASNIVALÓ

Sixgear tartós teszt - +30 fok felett mindegy mi van rajtad?

Csilla: „30 fok körül, illetve felette már szinte mindegy mi van az emberen”

„Beköszöntött a 30 fok feletti meleg. Kíváncsi voltam, hogy a bőrkabát és nadrág hogyan fog viselkedni ilyen időben. Városon kívüli tempónál a hálós-textil betéteknek köszönhetően érezhető volt a szellőzés, kellemes viselet maradt. Városon belül azonban meg kellett állapítanom, hogy 30 fok körül, illetve felette már szinte mindegy mi van az emberen. Sőt, akkor a szellőzés sem segít igazán, maximum a forró levegő tud beáramolni. Ezt viszont nem rovom fel az öltözék hibájának. Ugyanis kifejezetten nyári, textil motoros nadrággal is próbálkoztam, és abban is ugyanúgy melegem volt, mint a bőrben. Sőt az utcai nadrág sem volt jobb. Viszont az előzőekkel szemben volt egy nagy előnye a bőrnadrágnak, a motorblokk melegét egyáltalán nem lehetett érezni benne. Úgyhogy összességében a Sheila bőrnaci nyert!



A kabátot illetően sem volt másabb a helyzet. A már meglévő textilkabátomhoz, illetve a textilbetéttel nem rendelkező bőrkabáthoz képest is a Switch Lady volt a legkellemesebb. A felsőtest hőérzetén nyilván az sem segít, hogy előnyben részesítem a kabátban elhelyezhető gerincprotektor helyett a külön felvehetőt, amelynek a derékrészen rögzítésre szolgáló, vastag gumis övrésze igencsak melegít. Csak egy pólóval felvéve sem éreztem lényegében kevésbé melegnek, mint kabáttal. De azért a póló és a kabát közül nyilván az utóbbi nyújt nagyobb biztonságot, gerincprotektor ide vagy oda, így maradt a kabát.



És most nézzük, hogy milyen volt a pályamotorozás a Switch Lady kabátban és Sheila nadrágban. Lényegében gyerekkori álmom vált valóra, amikor kipróbálhattam egy pályát, méghozzá egy nagyon jó társasággal. Bár gyerekkoromban a motorok szeretete mellett a sebesség vonzott igazán, most az elsődleges célom az volt, hogy a kanyarvételi technikámon csiszoljak. Hát erre a pályán volt is lehetőség, mert egy kisebb egyenest leszámítva egymást érték a kanyarok. Az első óvatos próbálkozások után megpróbáltam mm-ről mm-re egyre jobban dönteni a motort, és gyorsabban venni a kanyarokat, illetve a kanyaríveket változtatni. Sokat segítettek ebben tanácsaikkal a társaság nálam rutinosabbjai, de igazán nagy ösztönzést az jelentett, amikor valaki olyan tempóban haladt előttem, amely már gyorsabb volt annál, mint amit magamtól mentem volna, viszont még azért épp tudtam követni, ezzel mindig kicsit kitolva a komfortzónámat. Mivel két éve már estem egyszer motorral, amelynek azért komolyabb következménye is lett, lehet, hogy néha túlságosan is, de a megfontoltan haladás híve lettem. Az biztos, hogy még fogok menni pályázni, mert egyrészt nagyon élveztem, másrészt tényleg lehet fejlődni (még ha nekem kicsit talán lassan is megy), ráadásul a pályán biztonságosan lehet a határokat feszegetni (nem kell olajfolttól, kátyúktól, autóktól tartani). De, hogy a ruháról is írjak, egyszerűen tökéletes volt a pályázás során. Nem főttem meg benne, pedig rendesen tűzött a nap, és nagyon kényelmes volt, pontosan illeszkedett, így tényleg a motorozásra koncentrálhattam.



A kabát és a nadrág tartóssága eddig jó, pedig 3 hónapja napi használatban van (legalább 1,5 óra csak a munkába járás oda-vissza), párszor pedig szakadó esőben is próbára tettem. Egyedül a nadrág derékrészén, valamint a kabát tarkórészénél elhelyezett kisméretű Sixgear felirat jött le teljesen. Szerintem mindkét esetben a felirat helyválasztása nem volt megfelelő, előbbinek valószínűleg a felvehető gerincprotektor derékrésze, utóbbinak a bukósisak nem tett jót. A kabát ujjrészén lévő, nagyméretű, fényvisszaverős feliratnak (ami a kedvencem!) viszont semmi baja. Szerencsére a matrica az alatta lévő bőr sérelme nélkül jött le, így nem okoz esztétikai problémát.”


Zoli: „Attól, hogy egy ruha fekete, és nem néz ki piszkosnak, ennyi kilométer után BIZTOSAN az! Csak nem látszik.”

„Párezer kilométer után a viselet elkezd piszkolódni. A láthatósági sárga betéteken elsősorban, mivel azok világos színben pompáznak.
Mivel a motorom egy Kawasaki Versys, elég nagy plexivel, így elsősorban a védtelenebb nadrág kapott elég sokat. És itt megjegyezném, hogy minden elképzelésemet felülmúlta a „piszokállóság”.
Tavaszi kezdettel hordom, elég sok eső és zivatar után, és közben. Tavasszal a sok piszok felverődik az előttem menők miatt, no meg a rám fröcskölők is tesznek koszolódásomért. Szóval, átnéztem a cuccot, és megállapítottam, a kabát még szinte piszok nélküli, szép, vállalható állapotban van. Ellenben a nadrág – főként a lábszár környékén – eléggé dzsuvás.
Szeretem a motoromat és magamat is tisztán tartani, tehát nekiestem a mosás/takarítás duónak.



Első tanulság. Persze, ha írsz a Shox ügyfélszolgálatnak, vagy felhívod őket, megmondják, miként kell
ezt megtenni (én is bebénáztam ezt), és kiderül, hogy bele van varrva a mosási javallat a kabátba! Magyarul is! Váuu ?
Hozzávalók, amit én alkalmaztam:
- kéz meleg/langyos víz megengedve a kádban
- Minőségi színes mosószer, folyékony
- lavoár, a végén ebben jobb vinni a csöpögő ruhát
- mikroszálas kendő
Tehát az első lépes, kivenni a protektorokat! A nadrágból a csípő protektor könnyedén, a térd protektor kicsit cifrábban, de kijön. Rögzítés mindkét esetben zipzárral megoldva.



Utána a zipzárakat és tépőzárakat mind zártam, hogy ne akadjon bele a rongy, amivel „súrolok”.
Bele a mosószeres kádba, és indulhat a kíméletes csiszatolás. Elsőként a fényvisszaverő csíkokkal kezdtem, mivel azokon volt szembetűnő a kosz. Ahol a márkalogó van, ott még óvatosabban dörzsöltem.
Meglepő, de elég sok kosz kijött így is. Pár maradandó koszcsík azért maradt. Gondolom zsír/olaj kombó volt. Ezután a fekete részek következtek. No, a víz itt már barnásra változott rendesen.
Meglepő, de a fekete szín milyen szépen eltünteti a dzsuvát, még csak nem is gondoltam, hogy ennyire koszos az a rész is. Így ezt a procedúrát kétszer végeztem el. A második mosás után már szép víz maradt a kádban. Egy bő vizes (az sem meleg, inkább kéz meleg) öblítés után már vizesen is szinte újként csillogott a nadrág.
Itt vettem hasznát a lavórnak, mert tetemes mennyiségű vizet szívott megába a ruha, és hát nem lehet csavarni belőle a vizet, csak csöpögtetve szárítani.
Kivittem az udvarra, és kiterítve a szárítóra magára hagytam. Igazi napsütéses délután úgy 3 óra alatt megszáradt. Már csak a protektorok visszarakása maradt, és megszabadultam egy piszkos ruhától, megannyi izzadság maradványtól.



Az időráfordítás mindössze 3 óra volt, a protektorok kiszedésétől a szárítóra kiakasztásig. Igez, ez csak a nadrágra vonatkozik.”


Henrik: „kabátban jobban érzem magam, mert nem tépi a szőröm a menetszél, és biztonságban érzem magam”

„Már lassan 3 hónapja gyűröm a Sixgear Surge kabátomat, szinte napi rendszerességgel. Kapott már esőt, homokot, port, UV-t és ezernyi bogarat, de semmi hiba nem merült fel. Használtam 12 és 33 fokban, viszont ahol igazán kényelmes számomra, az a reggeli hűvöskés 23-26 fok. Emlékszem, tavaly, ugyanilyen időben nem szerettem felvenni a másik kabátom, mert szinte már túl meleg volt. Ezzel a ruhadarabbal nincs ilyen gond; reggel felkapom, bemegyek melózni, leveszem, felakasztom. Nem érzem úgy, hogy sima pólóban jobb lenne akár egy fokkal is, sőt, kabátban jobban érzem magam, mert nem tépi a szőröm a menetszél, és biztonságban érzem magam. A fület, amire a kabátot akasztani kell, szándékosan nem kíméltem, hiszen tudom, hogy általában ez elég hamar megadja magát. Egyelőre 5-ösre vizsgázott, semmi foszlás, szakadás nyomát nem lehet felfedezni.



Június 9-én, szombaton volt a Suzuki világrekord-kísérlet a Hungaroringen, amire természetes elmentem. Nagy vihart ígértek, és valóban, Szerbia felől hatalmas szupercella közeledett. Ennek ellenére úgy döntöttem, ezt a kabátot veszem, hiszen nagy viharban még nem sikerült kipróbálnom. Nagy csalódottságomra (paradox) a vihar Budapest magasságában kifulladt, dél fele kisütött a nap a Ringen. Megörültem hirtelen, hogy mégiscsak jó dzsekit hoztam, már ekkor 30 fok fele járt a hőmérséklet, 70%-os páratartalommal.



Egész nap lassú sebességes gyakorlatokat végeztem, szlalom, vészfékezés, kikerülés, ilyenek. Elég volt néha levenni a ruhát, hogy visszahűljek üzemi hőmérsékletre, utána gond nélkül vissza tudtam venni, és a következő órára jól voltam. Maga a kísérlet is csordogáló tempóban zajlott, láttam sok emberen, meg utólag hallottam sok panaszt, hogy borzalmas volt, mert nem volt menetszél, és a kuplung-izom is elfáradt. Nekem nem voltak ilyen gondjaim, pedig 40 perces, alapjáratos gurulás a Hungaroring betonján 30 fokban nem hangzik valami kecsegtetőnek. Melegem volt, ez tény, de messze nem volt olyan elviselhetetlen, mint amilyennek mások szavaiból hallottam.



Maga az esemény nagyon tetszett, kicsit ad hoc volt a szervezettség, de a hangulat jó volt, a kávé finom volt, az emberek mosolygósak és kedvesek voltak. Megcsodáltam végre élőben is a kicsi ’Stromot. Irigylem azokat, akik most, meg pár év múlva kezdenek, A2-es kategóriában hihetetlenül megnőtt a választék az utóbbi 5-10 évben.”


Korábbi bejegyzések a témában:

KIK TESZTELIK EGÉSZ ÉVBEN A MOTOROS RUHÁINKAT?

SIXGEAR TARTÓS TESZT – ELSŐ BENYOMÁSOK

SIXGEAR TARTÓS TESZT – GYŰLNEK A TAPASZTALATOK

SIXGEAR TARTÓS TESZT – KALANDOK SZÁRAZON ÉS VIZEN