Tragédia és örömkönnyek a NW200-on
Tragédia és örömkönnyek a NW200-on
írta: Guld Péter
Történelmi jelentőségű North West 200 versenyen vagyunk túl, ezzel pedig az utcai motorversenyzés rajongóinak kedvelt időszakába léptünk. Mivel a közúti viadalok száma alaposan megcsappant, a Man-szigeti TT-n kívül egyedül az északír versengés maradt még a porondon.
A North West annyiban különbözik a TT-től, hogy itt nem egyenkénti rajtoltatással indulnak a versenyzők, hanem két tömegrajttal, mint a pályaversenyeken. A két rajtra azért van szükség, hogy a leggyorsabbak ne vegyüljenek a tőlük „sokkal” lassabbakkal.
Ahogy a bevezetőben is írtam, az idei verseny bár valóban történelmi jelentőségűre sikerült, mégis beárnyékolta egy haláleset. A sokat látott és tapasztalt cseh versenyző, Kamil Holán életét vesztette csütörtökön. Negyvennyolc éves volt, a cseh motorsport egyik kiemelkedő egyénisége, az utcai versenyzés megszállottja. Balesete körül viszont sok kérdést vet fel, hogy sajnos három héttel korábban elveszítette az édesapját, aki legfőbb támogatója és segítője volt karrierje során.
Idén sem volt egyszerű dolga a versenyzőknek, az időjárás – ahogy mindig – komoly kihívásokat tartogatott. A szerdai napon még esőben, vizes pályán kellett motorozni a mezőnynek, így volt, aki csak néhány kört tudott megtenni. Az eseményt piros zászlókkal szakították félbe többször, így a motoron töltött idő alaposan lecsökkent. A csütörtöki versenynap is elmaradt, helyette edzéseket tartottak, amit végül Holán balesete szakított félbe. Emiatt a rendezők úgy döntöttek, hogy a szombati versenynapra próbálják besűríteni a futamokat, és megtartani azokból annyit, amennyit csak lehet.
Az utcai versenyzés egyik legbombasztikusabb híre egyébként az volt, hogy Michael Dunlop az idei szezonban egy Superbike specifikációjú Ducati V4RS-rel áll rajthoz mind a TT-n, mind a North West 200-on, viszont az esemény előestéjén Dunlop bejelentette, hogy nem vállalja a kihívást mégsem, mert túl keveset tesztelte a motort. Így az elmúlt hétvégén a sokat látott Hondáját állította csatasorba, Superstockban pedig a BMW-t használta, míg a Supersport mezőnyben maradt a tavaly is jól bevált V2-es Ducatinál. A TT-vel kapcsolatban állítólag még nem hozta meg a végső döntést, bár, ha abból indulunk ki, hogy a Ballymoney-i legenda a North West-re sokszor egy utolsó nagy tesztként is tekint, kétséges, hogy hallunk az idén V4RS-t a szigeten.
Ettől függetlenül szerencsére volt néhány bolognai telivér a Superbike kategória mezőnyében, így olyan éktelen csattogások és durrogások szűrődtek be a helyszíni kommentátorstúdióba, amelyről mindig csak álmodtunk. Apropó kommentátorok. Természetesen az idei futamon sem maradhatott el a dráma, miután a szervezők úgy döntöttek, hogy nem engedik rajthoz állni az utcai versenyzés legújabb csillagát, Davey Todd-ot. Arról nemrég írtunk, hogy a brit versenyző súlyos sérülést szenvedett a szezon elején Daytonában, arra viszont senki nem számított, hogy ennek ellenére megpróbál rajthoz állni a North West-en. Az elmúlt heteket egy olaszországi rehabilitációs központban töltötte, feltehetőleg saját zsebből finanszírozta mindezt, azért, hogy az utcai versenyekre készen álljon. Megtudtuk tőle azt is, hogy mind a MotoGP, mind az F1 versenyzői általában ennek a klinikának a szolgáltatásait veszik igénybe súlyos sérülés után, és azt is, hogy elképesztő munkát végeztek. Todd az északír verseny előtt motorra ült Spanyolországban, és egy jó eredménnyel zárta a tesztet, ezért úgy vélte, minden adott, hogy motorra üljön. A feketeleves viszont akkor érkezett, amikor a szervezők orvosi bizottsága – állítólag mindenféle vizsgálatot és tesztet mellőzve egyszerűen közölte vele, hogy nem engedik rajthoz állni, mert biztosak benne, hogy nincs megfelelő állapotban. Todd persze balhézott egy nagyot, végül a kommentátorállásban töltötte a hétvégét, a rajongók és a tévénézők legnagyobb szerencséjére, mert olyan apró részleteket, és információkat tudtunk meg tőle, amelyekre másként aligha lehetett volna esélyünk.
Itt árulta el például azt is, hogy a szervezetében gluténérzékenység alakult ki egy bukása és egy lábtörés után még néhány évvel ezelőtt, majd megtudtuk tőle azt is, hogy hasonló traumák esetén ez nem ritka.
Azt is elmesélte, hogy a pályán uralkodó keresztszél különösen instabillá teszi a motorokat, ezért is döntött Dunlop úgy, hogy nem kockáztat a Ducatival. A motor állítólag rosszul reagált a keresztszélre, és emiatt döntöttek úgy mások is, hogy a Superbike kategória versenyében Ducati helyet más típussal állnak rajthoz. Ezt a tábort erősítette a brit motorversenyzés legújabb fenegyereke, Storm Stacey is. De ne szaladjunk egyelőre ennyire előre.
A tervezett hat versenyből végül csont nélkül lezavarták az összeset a rendezők. Még annak ellenére is, hogy volt néhány piros zászló és redukált versenytáv. Súlyos sérülésről tudunk, további halálesetről szerencsére nem. A futamok első felében nagyobb meglepetést nem láthattunk, mindenki hozta a kötelezőt, a papírforma teljesült. Az első Supertwins futamot Peter Hickman, az első Superbike-ot a BSB-ben is győzelmi esélyes Nitrous Ducatival Glenn Irwin – aki egyébként egy tavalyi látványos visszavonulás után tért vissza az utcai versenyzéshez, miután tavaly állítólag belebetegedett, hogy nem indult – nyerte, míg a Supersportot a V2-es Panigaléval motorozó Michael Dunlop.
A nap felénél viszont megtörtént a csoda, miután a Superstock kategória versenyét újra kellett indítani. Elképesztő versenyt láthattunk, brutális előzésekkel és bődületes féktávokkal, és arra talán csak a legelvetemültebb szakértők számítottak, hogy az idei évben lesz egy olyan újonca a mezőnynek, aki labdába rúghat. Történetesen a huszonhárom éves Storm Stacey-ről beszélünk, aki sokadik szezonját tapossa a Brit Superbike bajnokságban. Fiatal kora ellenére már közel kétszáz rajttal dicsekedhet a rövidpályás bajnokságban, ami elképesztő szám, az idei évben pedig úgy döntött, hogy kipróbálja magát a North West 200-on, mert jó mókának tűnt. Minden bizonnyal segítette döntésében az is, hogy csapatfőnöke az a Michael Rutter, aki az ikonikus verseny egyik legnagyobb ásza. Stacey a Superbike mezőnyében egy Ducatit, a Superstock-ban pedig egy BMW-t használ, végül úgy döntöttek, hogy mindkét kategóriában inkább a BMW-t választják a korábban megírt okok miatt.
Stacey végül olyan motorozást mutatott be először a Superstock futamon, amelytől leesett az álla mindenkinek. Az utcai versenyzéstől távol álló block passokkal előzte riválisait, olyan féktávokat véve, amelyeket eddig nemigen láthattunk. A versenyt végül második helyen záró Michael Dunlop elmondta: esélye sem volt ellene, hiszen olyan más stílusban motorozik, és olyan féktávokat vesz, amelyre ők nem lennének képesek. Stacey azonban nem állt meg, és a nap folyamán még egy győzelmet elkönyvelhetett, amikor a Superbike kategória futamát is megnyerte. Itt a legnagyobb esélyes Glenn Irwin felett diadalmaskodott, aki egyébként szintén a BSB mezőny tagja, sőt, egyik bajnokaspiránsa. Igaz, hogy ezt a futamot piroszászlóval megszakították, és Irwin úgy vélte, lett volna alkalma visszatámadni, de ha egészen őszinte akarok lenni, azt hiszem őt is eléggé meglepte ifjú vetélytársa. Stacey így a legfiatalabb versenyző lett, aki a North West-en futamot nyert, az pedig, hogy ezt újoncként érte el, alaposan demoralizálta a mezőnyt. A futamok előtt mindig cilindert viselő brit versenyző háttértörténete egyébként eléggé szívfacsaró, amelyről nyíltan először csak nemrég beszélt. Tizenhárom éves volt, amikor az édesapja öngyilkos lett, a cilindert az ő tiszteletére teszi a fejére, és mint elmondta egy beszélgetés során, a motorversenyzés mentette meg attól, hogy ifjúkori bűnöző váljon belőle.
A hétvége második szenzációját pedig nem a legfiatalabb, hanem az esemény legidősebb győztese szolgáltatta, személy szerint az a Jeremy McWilliams, aki a szememben már eddig is élő legenda volt. Az északír motorversenyző első Grand Prix győzelmét 2001-ben szerezte Assenben, még a kettőötvenes kategóriában harminchét évesen. Tulajdonképpen már akkor is veteránnak számított. Ezek után pedig könnyedén kiszámolhatják, hogy Jezza, ahogy a rajongói hívják, hatvankét évesen nyerte meg a Supertwins második futamát. Utoljára 2019-ben sikerült ez neki, és sokan úgy hitték, lassan visszavonul, de eszébe sem jutott, helyette folyamatosan motorversenyzett. McWilliams sikerét megfejteni azt hiszem nem lehet, és talán még a legnagyobb motorsport krónikások is eldolgoznak rajta egy ideig. Tény, hogy soha nem állt meg egy pillanatra sem. Amellett, hogy sokáig a KTM hivatalos tesztelője volt, az amerikai bajnokságban is szerepet vállalt. Korábban a Baggers kategóriában motorozott, jelenleg pedig a Superhooligan mezőnyét erősíti Keanu Reeves Arch Motorcycle alakulatában.
Ettől függetlenül senki nem érti, miként lehet még mindig ilyen állapotban. McWilliams a célegyeneseben egyébként azzal borzolta a kedélyeket, hogy felugratott a padkára, és két kerékkel a levegőben érkezett. A tömeg hörgött, a célba érkezés után a felesége csók helyett pedig azzal a kérdéssel köszöntötte örökifjú férjét: te mi a f@szt csináltál az orrom előtt a szemem láttára? Mire McWilliams így felelt még sisakkal a fején: csak azt akartam, hogy legyen néhány jó fotó rólam.
Most pedig várjuk a TT-t, amelyet ismét a helyszínről tudósítunk majd.
