Kosaram

itt a cucc...

MOTOROS OLVASNIVALÓ

Tanuljunk mások hibájából!


Biztosak vagyunk benne, hogy Németh Ádám kíméletlenül őszinte véleménye sokaknál kiveri a biztosítékot. Mégis megosztjuk, mert sok igazság van benne.

"Minden alkalommal, amikor felkerül egy hír egy újabb motoros balesetről az internetre, azonnal általános jelenségnek lehetünk tanúi. A komment mezőben megjelennek a kispolgár, gyakran titkon irigykedő autósok, akik folyamatosan gyorshajtó kétkerekűeket emlegetnek, donoroznak és azt írják, hogy tízből kilencen száguldoznak, biztosan ő is azt csinálta. Ezzel párhuzamosan, szinte azonnal ott terem a motoros réteg is. Náluk éppen a másik oldala szikrázik az érmének, és hasonlóan túlzó relativizálás, mosdatás kezdődik.



Mindeközben már – az általában béna – újságírói helyzetjelentés alapján is nagyrészt összerakható, mi történt. És igen, mindig van kivétel, mindig van különleges helyzet, de legtöbbször megáll, ami általában: a legkézenfekvőbb szcenárió a legvalószínűbb. Akkor is, ha szemből áttérő autós tarolt, és akkor is, ha egyedül elkottázott kanyar volt a baj. Tegyük most félre az autós-nemmotoros társadalom tudatlan puffogását a témában, mivel nemhogy reális, de semmilyen elképzelésük, tapasztalatuk, tudásuk nincs a témában. Viszont a motorosok is sokszor túlzásokba esnek, amikor védik a mundér becsületét. Valahogy sosem a motoros lehet a hibás, sosem tudhatjuk mi történt, várjuk ki a helyszínelés eredményét, és akár egy A4-es oldalt teleírhatnánk hasonló lózungokkal.

Megvan a veszélye annak, hogy mindez azt a látszatot, érzetet kelti a kezdőbbekben, közepesen tapasztaltakban, hogy sosem a motoros hibázik. Ha be is üt a baj, azt – a fentiek alapján – mindig valamilyen külső körülmény okozta kivédhetetlenül, bármennyire is odafigyelt a motoros. Pedig a valóság ennél kényelmetlenebb. Persze, nem kell hinni hős rendőreinknek, akik a relatív gyorshajtás mindenre ráhúzható jokere mögé bújnak, ugyanakkor számos esetben objektív a motoros felelőssége és igen gyakran szubjektív. Nyilván, ha nem sikerül egyedül bevenni a kanyart, utolérünk egy autót vagy súlyosan szabályt szegünk, akkor nincs mit magyarázni. Viszont hiába nem hibás valaki egy balesetben a KRESZ szempontjából, sokszor látni azt, ha kicsit körültekintőbb lett volna az adott helyszínen, akkor meg sem történik, vagy nem akkora lett volna a baj.

Miért káros ez a hozzáállás? Azért, mert a relativizálással átmosott motorosagyak jóval kevésbé fognak odafigyelni, bátrabban vállalnak be dolgokat, és olyan helyzetekben sérülnek és halnak meg, amelyeket jó eséllyel elkerülhettek volna, ha előtte őszintén és nyíltan olvastak volna sok addigi balesetről. Az internetes mémekkel ellentétben a motoros élet nem hősies módon múlik el. Vér és fájdalom, könnyek és sokk kíséri, nem csak a motoros és hozzátartozói, hanem a baleset többi résztvevői és a szemtanúk életét is. Ha ezekről és a balesetekről nem nyíltan beszélünk, egyetlen dolog biztos lesz: még több ilyen eset fordul majd elő.



Nem hiszem, hogy bárki, aki megnézett a Youtube-on egy igazi, mindent megmutató motoros balesetes összeállítást, annak a következő motorozásnál nem bujkálnának a látottak a fejében, és nem veszi el inkább a tüzet egy-egy kétesebb helyzetben, nem kerüli óvatosabban az előzendő járművet és nem kisebb tempóban közelít meg beláthatatlan útelágazást.

El kell jutnunk oda, hogy ha beüt a kaki, akkor normális párbeszédet kezdeményezzünk róla. Amikor valakinek sikerül egy üres úton meghalnia, azt ne próbáljuk egyből rákenni az útminőségre, vagy ne mondjuk, hogy „nem tudhatjuk, mitől ijedt meg”, egy elkottázott kanyarnál se a „senki nem érti, aki ismerte” frázisok hangozzanak el. Ahogy egy kellemetlenül beláthatatlan útcsatlakozásnál se kiáltsuk ki azonnal ártatlannak azt, aki hobbimotorosként éppen csak egy kicsit ment sportosabban a hétvégén. Simán lehet, hogy még az esélyét is elvette az autóstól, hogy reális keretek között észlelje és megadja neki az elsőbbséget.

Egy szó mint száz: egyelőre hiányzik nálunk a valódi okulni akarás, az objektív szembenézés, ami igenis segítene a megelőzésben. Pedig minden ezzel elkerült fatális, de akár csak kevésbé súlyos baleset, fél győzelem lenne."