Paprikás hangulatban indul az idei TT
Paprikás hangulatban indul az idei TT
írta: Guld Péter, fotók: Pacemaker Press
Michael Dunlop ismét felkavarta az állóvizet, az utcai versenyzés elitjében pedig áll a bál. Két héttel járunk a North West 200 északír motorverseny után, néhány nappal pedig az Isle of Man TT előtt. A hangulat viszont annyira parázs, hogy ettől nagyobb hírverésre aligha számíthatott volna a sportág. Az északír „háromszög” futam talán kevésbé ismert, és legendás, mint a TT, viszont pont azok a nagyágyúk hajtanak rajta, akik később átvándorolnak a Man-szigetre. Sokan ezért is nevezik a TT előtti legnagyobb hivatalos tesztnek, bár tény, hogy ezen a pályán teljesen más igénybevételnek kell megfelelni a motoroknak, így legfeljebb csak nagy vonalakban tudják megállapítani a felkészültségi szintet.
Ettől függetlenül óriási a presztízsértéke, és mindenki ugyanúgy győzni szeretne.
Az északír pálya nagyjából három hosszú egyenesből, lassító sikánokból és körforgalmakból áll, mondhatni motorgyilkos, hiszen egy körön belül többször is hosszú másodperceken keresztül nyélgázzal mennek a versenyzők. A másik problémafaktor pedig a gumi lehet, amelynek leginkább a közepe, avagy a klasszikus futófelület mehet a lecsóba. A gyárak ezzel évről évre szenvednek, és sokszor kerülnek versenyzők olyan helyzetbe, hogy fel kell adniuk a küzdelmet, mert az abroncsgyártó végül visszahívja az adott keveréket. A gondok, ahogy tavaly Peter Hickmantől megtudtam, leginkább abból fakadnak, hogy az egyenesekben csomó burkolatdeformáció van, ami miatt a motor hátulja a háromszáz feletti csúcssebességnél folyamatosan pattog. Mivel a kerék forgása állandó, sokszor úgy néznek ki a hátsó gumik a futam után mintha a versenyző rolling burnout-tal ment volna végig egy kört. Ez okozta néhány éve a Dunlopok futófelületének leválását is. Hickmannek azért is hihetünk, mert sok más választása nincs a Dunlopon kívül, hiszen azok után, hogy édesapja volt a márka első hivatalos tesztpilótája, amolyan családi hagyomány, hogy ő is ezt a típust választja, ezen felül pedig márkanagykövet.
Ezért is fordulhatott elő, hogy újdonsült csapatában, az 8TEN Racing-ben két különböző gumibeszállítót használnak, mert Davey Todd a tavalyi sikerek után ragaszkodott a Metzelerhez.
Miután a brit Superbike bajnokság körüli hercehurcáról, és a szponzorok utolsó pillanatos visszalépésről már írtunk néhány anyagot, sejteni lehetett azt is, hogy néhány utcai élversenyző hiányozni fog a rajtrácsról. Ebből kifolyólag nem tudott rajthoz állni James Hillier, vagy Dominic Herbertson sem. Míg utóbbi még mindig inkább a feltörekvők táborába tartozik, és a szűkös anyagi lehetőségek miatt döntött úgy, hogy a két nagy utcai viadalból csak a TT-t vállalja, addig Hiller már vén rókának számít a sportban, de mivel az OMG és WTF Racing égisze alatt versenyzett, a csapat mögül kihátráló szponzorok parkolópályára tették. (Hillier azóta talált egy támogatót, a WTF tulajdonosa, Alan Gardner pedig természetesen biztosítja számára a már tavaly megvásárolt motorokat.)
A legnagyobb talányt ettől függetlenül sokáig mégis az a Michael Dunlop jelentette, akinek versenyszezonja minden bizonnyal egy pillanatig sem forgott veszélyben, de a versenyző mégsem volt hajlandó hivatalos bejelentést tenni, és kivárt az utolsó pillanatig. Utólag összerakva a mozaikot erre most valóban jó okai lehettek.
Ugyan sejtettük, hogy az ezresek mezőnyében visszatér a BMW-hez, miután teszt jelleggel rajthoz állt a szintén utcán rendezett Cookstown-i versenyen egy mattfekete M1000RR-rel, de amikor erről kérdezték tagadta. Végül a North West 200 előtt néhány nappal ismertette az idei szezon - beleértve a TT-t is - teljes modellpalettáját, amely azt hiszem sokakat meglepett.
Supersport kategóriában például szakít a hagyományokkal, és lecserélte a jól bevált japán sornégyet egy V2-es Ducati Panigaléra. A motort elvileg a TAS Racing készíti fel, tehát félig-meddig Davey Todd tavalyi motorjának egy továbbfejlesztett változata, miután a brit versenyző Supersport kategóriában visszatért régi csapatához, a Padgetts-hez. Bár Dunlop általában ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebb kategóriákban maga építi és szereli a motorokat, úgy tűnik, most mégis kivételt tett, mert 2019 után ismét csatlakozott a TAS Racing-hez. Ugyanakkor a motoron látható az MD Racing matrica is – amely a saját csapata – ezért nem kizárt az a felállás sem, hogy a TAS Racing csak a motor építését és felkészítését vállalta, a szerelést és TT alatti karbantartást már maga fogja végezni.
A Superstock kategóriában teljesen egyszerű volt a képlet, hiszen bár gyártót itt is cserélt, és a már említett BMW-t választotta, a motort teljesen maga építi és készíti fel. A nagy kavarodást viszont a Superbike motor leleplezése váltotta ki, emellett pedig már a riválisok sem mentek el szó nélkül.
Dunlop első látszatra egy „átlagos” M1000RR-t tolt a rajtrácsra, amelyet elvileg régi bizalmasa, a Hawk Racing készített fel a versenyre saját csapatával karöltve, bennfentesek viszont tudni vélték, hogy ez a képlet ebben a formában mégsem teljesen pontos. Többen állították, hogy miután Dunlop valóban kifutott az időből, nem volt ideje motort építeni, ezért annak az SMR Racing-nek adott megrendelést egy Superbike motor legyártására, aki Toprak Razgatlioglu motorjait is építi és futtatja a Superbike világbajnokságon. Ez pedig a jól ismert fenegyerek, Shaun Muir csapata. Ha így van, és miért vonnánk kétségbe, hogy igaz, Dunlopot minden bizonnyal a BMW Motorrad is ellátta néhány spéci alkatrésszel. Ezt az állítást hivatott alátámasztani a gyári csapattal megegyező ROKiT szponzormatrica is, a bomba viszont akkor szólt igazán nagyot, amikor a hasidomon felfedezték néhányan az FHO logóját. Igen, jól olvassák. A rendezvény után végül hivatalosan is bejelentették, hogy FHO Racing az idei évben Michael Dunlopot támogatja, azok után, hogy egy hónappal ezelőtt még úgy tűnt, teljes mértékben kiszálltak a brit motorsportból. Erről már többször cikkeztünk mi is, és bevallom, engem is meglepett a dolog. Az FHO partneri kapcsolata nagyjából úgy néz ki, hogy Faye Ho adott egy nagyobb összeget Dunlopnak, mint ahogy tette azt már korábban is azokban az években, amikor még nem volt hivatalos csapata. Minden bizonnyal ez lehetett az, ami Peter Hickmant és Davey Todd-ot leginkább felbosszantotta, miután az év elején munkanélkülivé váltak az FHO hirtelen visszalépése miatt. Ezzel pedig újabb, átláthatatlan fejezetéhez érkezett a brit bajnokság szponzorációs története, és sokan úgy vélik, Ho kisasszony Dunlop támogatásával akar revansot venni az őt ért sérelmek miatt.
Nagyjából ebben a lelkiállapotban vágtak neki a legnagyobb esélyesek az idei North West-nek, és mindenki sejtette, hogy egy apró félreértés is óriási vitákat szülhet.
Michale Dunlopot ettől függetlenül lehet szeretni, vagy utálni, de amit a csütörtök esti versenyen művelt, egészen szenzációs volt, azok után, hogy az edzésen bukott, és teli zúzódással vállalta a rajtot. Háromból két futamot megnyert – Supersport, Superstock – amely egészen elképesztő volt. A Supersport futam legvégén pedig akkorát hajrázott, hogy néhányan azt hitték, motorját turbóval szerelték fel. A fanyalgóknak egyébként annyit üzenek, nem a motor volt csalós, hanem Dunlop eszméletlen tapasztalattal használta ki a szélárnyékot, amely ezen a versenyen sokszor döntő lehet. Ezt támasztja alá a szombati szereplése is, ahol a többiek már felkészültek, így nem tudta meglepni őket.
A szombati versenydömping pedig nemcsak az izgalmakat, az extra feszültséget is meghozta. Fene tudja miért, de mind a szervezők, mind a szakma úgy könyvelte el, hogy a nagyköbcentis motorok versenyében Davey Todd a legnagyobb esélyes, őt Peter Hickman követte, Dunloppal pedig nemigen számoltak, miután az elmúlt években többször is gyengén szerepelt hazai versenyén sérülés miatt.
A papírforma viszont megdőlt, miután Dunlop egész héten szárnyalt. A dráma végül a Superbike kategória első szombati versenyén következett be, amikor Dunlop még a futam elején Hickmannel együtt elfékezte magát, és lekövetve az angolt átvágott egy lassítón. A szabályok értelmében a versenyzőnek ilyen esetekben le kell tennie a lábát, csak azután csatlakozhat a mezőnyhöz. Hickman ezen a ponton bevetett még egy trükköt, és átugratott a füvön egy másik aszfaltcsíkra, ahol valóban letette a lábát, Dunlop viszont nem tudta lekövetni, mert összeütköztek volna. Vészfékezni sem akart, ezért bár szinte állóra fékezett, mégis lábletétel nélkül csatlakozott újra a mezőnyhöz. Egy körrel később azonban ismét hibázott, és visszacsúszott a tizenharmadik helyre a futam felénél. Nagyjából mindenki tudja, hogy ezen a versenyen erről a helyről felzárkózni lehetetlen, Dunlop ezzel szemben mégis olyan eszement tempóban motorozott, hogy az utolsó körben nemcsak utolérte, hanem megelőzte Todd-ot. A lábletétel elmulasztása miatt kiszabható időbüntetéssel is harmadik lett volna, de a rendezők mégis úgy döntöttek, hogy méltányolják a magyarázatát, mely szerint veszélyes lett volna feleslegesen megállnia, ezért nem rótták meg tíz másodperccel. Továbbá azt is figyelembe vették, hogy a második hibája során ettől sokkal több időt veszített. A két 8TEN Racing versenyző, azaz Todd és Hickman viszont kikeltek magukból a döntés hallatán, és Hickman bár harmadik lett, bojkottálta a dobogót, Todd pedig kikérte magának az egészet. Ebből pedig kerekedett egy alapos belviszály, amelyben a két brit azt állította: az északírek az utolsó pillanatban átírták a szabályt, hogy a hazai versenyzőnek kedvezzenek. Persze azt a tényt már többen elfelejtették, hogy Dunlopot hány alkalommal büntették már meg ezen a rendezvényen korábban egyéb, apró-cseprő, többféleképpen értelmezhető szabályértelmezés miatt.
Persze jelen ügy szempontjából ez most nem volt releváns, mégis kissé meglepett Hickman reakciója, aki gondolkodás nélkül beleállt Dunlopba, pikírt megjegyzést tett a motorjára, és arra, hogy ehhez az építéshez bizony köze nincs a huszonkilencszeres TT győztesnek. Úgy vélem, ez már teljesen felesleges volt, főleg annak tükrében, hogy Todd ezen kívül nyert még további két futamot.
Így a 2025-ös North West 200 két legsikeresebb versenyzője Michael Dunlop és Davey Todd lett, három-három győzelemmel. És bár jó hírverés volt ez a TT előtt, mégis azt remélem, addig csillapodnak az indulatok, és mindenki tiszta fejjel vághat neki a világ legveszélyesebb motorversenyének.
