Kosaram

itt a cucc...

MOTOROS OLVASNIVALÓ

Motoros kaland Azerbajdzsánig

Közel két éve határoztuk el, hogy a szokásosnál nagyobb fába vágjuk a fejszénket. Az eredeti terv szerint Marokkóba mentünk volna, de egy igencsak hatásosra sikerült élménybeszámoló után mindketten egyöntetűen döntöttünk a keleti irány mellett. Egy V-Stromos közös barátunk kalandozott korábban Grúziában, a Kaukázusban. Elmesélése és fényképei alapján az új terv még az előadás estéjén megszületett. Lévén, hogy nekünk is ugyanolyan motorunk van, ezért tudtuk, hogy technikailag is megoldható a dolog.



Az útról nagyvonalakban: 9300 km, 25 nap és hozzávetőleg 320 ezer forintos költségvetés. Nem kis kihívás volt. Egyrészt a szabadságolást kellett megoldanunk. Sem munkahelyről, sem otthonról nem könnyű ennyi időre elszabadulni. Másrészt az anyagiakat kellett valahogy rendezni. De nem csak az út tényleges költségét kellett összekalapozni, hanem már az előkészületi fázisban is bele-bele kellett nyúlni a zsebünkbe. Össze kellett állítanunk egy jó kemping felszerelést, mivel alacsony költségvetésű vadkempingezős túrában gondolkoztunk, és a felszerelést tesztelgetni is kellett. Ehhez kellett pár sportszer áruház látogatás és jó pár hétvége. Ténylegesen ki akartunk próbálni mindent, hogy az úton már ne érjen meglepetés. Illetve a motoros felszerelésünk is fejlesztésre szorult. Ebben nagyon nagy segítségünkre volt a SHOX Motoros Áruház. Megkerestük ugyanis őket még a felkészülési fázisban, és szerencsénkre láttak bennünk elég lelkesedést és fantáziát. Közös megállapodásunk eredménye, hogy a következő felszereléseket vehettük át:

Godzi:

-> Sixgear Moraca textildzseki és nadrág
-> Forma Adventure csizma
-> Givi EA104B motoros hátizsák
-> SHOX Streetline bőrkesztyű
-> Sixgear 40L vízhatlan hátizsák

Totó:

-> Sixgear Moraca textildzseki és nadrág
-> Givi X33 bukósisak
-> Sixgear 25L vízhatlan hátizsák

Ezek közül a SHOX saját márkás ruháit, vízhatan zsákokat és a bőrkesztyűt tartós teszt céljából kaptuk meg, és a róluk szerzett tapasztalatokat ebben a rövid cikkben meg is osztjuk veletek. A többi terméket pedig kedvezményes áron adták oda.



Az út ténylegesen 2019.08.15-től 2019.09.04-ig tartott. Sajnos a befejezés nem a tervek szerint sikerült. Szeptember 10-én értünk volna haza, kicsivel több törökországi csavargás után, de augusztus 31-én sikerült egy komolyabb sérülést összeszednem egy durva hegymeneten történt esés közben. Miután lement az adrenalin és az ijedtség nyilvánvalóvá vált, hogy a legjobb forgatókönyv innentől, hogy hazajutunk motorostul. A motornak szerencsére nem lett komoly baja, így egy kisebb kényszermegoldással járóképessé tettük. Az én bal lábam viszont nem festett rózsásan. A beleset Grúziában történt és nem volt lehetőség helyben alaposabb orvosi vizsgálatra. Annyi viszont kiderült, hogy az izom sérült. Nem tudtuk, hogy húzódás, vagy szakadás, de egyértelmű volt, hogy terepre már nem mehetünk, és városnézés sem lesz. Szóval kénytelenek voltunk a leggyorsabb hazajutásra koncentrálni. Az előttünk álló 2700 km-t így 5 napba sűrítettük bele.





És akkor lássuk, hogyan teljesített a felszerelés! Az alsó-felső ruházattal mindketten meg voltunk elégedve. Hidegben és melegben is meglepően jól teljesítettek. Melegben talán kicsit jobban. Volt extrém hőség is, amit semmilyen ruhában nem viseltünk volna jól. De az itthon melegnek számító időjárási viszonyok mellett, miután minden szellőzőt kinyitottunk, remekül elvoltunk. Egy két apróságot azért mindketten találtunk rajtuk.  Ami nekem az első kilométerek után feltűnt, hogy a nadrág patentja a legkisebb görnyedésre, vagy akár nagyobb levegővételnél is kikapcsol. Illetve, hogy a kabát ujjánál ki-be bújás közben mindig kilóg a belső nylon bélés. Előbbi nem zavaró. Utóbbin biztosan lehetne javítani. Ellenben a nadrág hózentrógere fenomenális élmény volt. Nem volt még tróglis nadrágom előtte, így hatalmas javulást hozott komfortban. Jól helyén tartja a nadrágot minden pozícióban. És ha véletlen bezabálna az ember, akkor a nadrág patentját nyugodtan ki lehet gombolni. És ami szintén szeretni való dolog a gatyóban, hogy a lába köze rugalmas anyagból van. Az én dínó comb testfelépítésemmel sem szakadt ki soha az ülep és sérült lábbal is elég nagy terpeszt tudtam csinálni, hogy fel tudjak szállni a mocira kényelmesen. Totó vette még észre, hogy a kabátot a nadrággal összekötő zipzár kialakítása nem sikerült tökéletesre. Nehéz a cipzárt összehúzni. Engem ez nem különösebben zavart, mivel én nem szoktam összekötni. Ízlések és pofonok.



Nagyobb esőben nem volt módunk tesztelni a ruhát, mert erre a célra mindketten esőruhát rendszeresítettünk. Viszont pár kisebb záporon keresztül mentünk bennük és nem okoztak csalódást. Belül egész szárazak maradtunk. Összességében nagyon elégedettek vagyunk velük. A bő 9000 kilométer után is minden jól működik. A szellőzők nyílnak, csukódnak, varrás sehol nem engedett el, és pár mosás után is jól tartja magát az anyag. Plusz előny még a kabát hátán található extra zseb a derék alatt. Ennek a hasznosítására is találtunk alternatív megoldást. Eredetileg a kabát belső, vízhatlan rétegét szokták benne tárolni. Mi inkább a vizes zsákunkat tettük bele. 1,5 liter vízzel megtöltve tökéletesen elfér, és így nem kell menet közben megállni, hogy ihassunk. A nagy melegekben igencsak jól jött ez az újítás. És egy utolsó hatalmas plusz a kabátnál, hogy a has résznél rövidített, így motoron ülve is kényelmes, nem gyűrődik fel, nem szorít.



A többi felszerelés is jól teljesített. A Forma Adventure csizma folyókon átkelve is vízhatlan maradt. A hátizsákok szintén szárazon tartottak mindent. A remek vízzáró tulajdonságát kihasználva tudtuk bennük a ruháinkat az út alatt kimosni. Illetve a 25 literes verzióban található légtelenítő szelep által, fára felakasztva mobil zuhanyzó állomásként is használható a táska. Mivel fekete, hamar felmelegszik benne a víz. Totónak a sisak is jól szuperált. Kényelmes viselni, és nagy előnye a felnyitható állrész. Viszont a sisakbeszélő előkészítésen lehetne csiszolni. A hangszórónak kialakított hely szűkösnek bizonyult, ezért kicsit mélyíteni, alakítani kellett rajta.

Az utunkról bővebben olvashattok majd a Motozin magazinban élménybeszámoló formájában. Találkozunk az utakon!