Kosaram

itt a cucc...

MOTOROS OLVASNIVALÓ

Melyik kanyartechnika a legjobb?


Az egyik önjelölt motoros influenszer azt mondja: így kanyarodj, a másik azt: ne úgy csináld. Mindegyik jobban tudja a másiknál, azt állítja, hogy a többi hülye, nem ért hozzá, csak a pofája nagy, stb. Most akkor melyiknek lehet hinni? Az interneten a nagy zajból hogyan lehet kiszűrni a helyes információt? Nem egyszerű. Ha én azt mondanám, hogy „figyelj ide, most elmondom Neked a tutit, a frankót, a mindenek felett álló igazságot”, az is csak egy vélemény lenne a sok közül, amit vagy elhiszel, vagy nem. Éppen ezért nem bocsátkozom ilyen értelmetlen próbálkozásba, inkább egy összefoglaló véleményt írok a főbb kanyartechnikákról.

Kezdjük ott, hogy a jogosítvány megszerzése után még egyáltalán nem biztos, hogy biztonságosan tudsz motorozni. A kötelező oktatás tananyaga, az oktatók hozzáértése és hozzáállása ritkán üti meg egy szabadon választott utánképzés színvonalát (szinte soha). Ezért, amikor befizetsz egy valódi vezetéstechnikai tréningre, bármelyiket is választod, biztosan fognak Neked olyan dolgokat tanítani, amikről addig nem is hallottál, a későbbiekben hasznodra lesznek és alapvetően jobb motoros leszel tőlük. Melyik képzéssel jársz a legjobban a sok közül? Melyik az, ahol a legtöbbet, leghasznosabbat tanítják Neked? Az más kérdés.

Többféleképpen lehet kanyarodni?

A 80-as/90-es években még nem voltak határozottan körvonalazódott utcai motoros stílusok, az emberek csak motoroztak és kész. Ki gyorsabban, ki lassabban, valaki esett-kelt, a másik valahogy mindig nyeregben maradt. Magyarországra az ezredforduló után szivárogtak be különböző profi utcai motorozási technikák, elsősorban külföldi gymkhana videók és a világhírű magyar motoros rendőrök jóvoltából. Azóta komplett iparággá fejlődött a motorosok vezetéstechnikai képzése. Az egyes „iskolák” nagyrészt ugyanazt tanítják, de akadnak olyan részletkérdések, amiben nem igazán értenek egyet. Ilyen például a kanyarodás témaköre. Egy kanyart többféle stílusban be lehet venni, van pl. az angol stílus, a francia, a japán, és még ki tudja hány. Egyik oktató erre esküszik, a másik arra. Szögezzük le: amennyiben egy kanyart tudatos technikával (tehát nem szerencsével) biztonságosan beveszel, akkor az általad alkalmazott technika jól vizsgázott. Lehet, hogy a másikkal picivel gyorsabban kanyarodtál volna, esetleg több biztonsági tartalék maradt volna benne, de mivel Te az általad jól ismert és begyakorolt technikát alkalmaztad, ráadásul sikerrel, jól oldottad meg a feladatot.

Melyik jobb: bedőlni vagy letolni a motort?

Mikor melyik. A motorozás fizikája rendkívül bonyolult dolog. Hiába motoroznak jól, még a profik közül is nagyon kevesen értik az elméletet. Pedig már könyv is született róla, de még leírva is sokak számára nehezen értelmezhető. Ezt tapasztaljuk, amikor influenszerek próbálják meg elmagyarázni a kanyarodás elméletét egy videóban, legalábbis azt, amit nekik sikerült leszűrni belőle. Részigazságokat ragadnak ki, ami megerősíti az általuk vallott nézeteket, és azzal magyarázzák a saját stílusuk helyességét. Gondolok itt a „le kell lógni”/”együtt kell dőlni a motorral”/”le kell nyomni a motort” egyházakra és követőikre. Valójában közúton az esetek 99%-ában bármelyikkel ugyanúgy be tudsz kanyarodni, ha normális sebességgel haladsz és jó helyre nézel. A különbségek a maradék 1%-ban jönnek ki.



Motorral együtt dőlős stílus

Amikor hosszú túrán veszel részt, nincsen ennél jobb. A tempó nem forszírozott, hiszen napi több száz kilométer vár rád, adrenalin helyett az élményt a szép tájak és érdekes látnivalók adják. Rengeteg energiát tudsz megspórolni, ha menet közben kevesebbet rakosgatod ide-oda a súlypontodat. Így kevésbé fáradsz el, út közben lesz kedved felszaladni egy kilátóba, este elmenni egyet sörözni. Ehhez képest a másik két kanyarodási stílus alkalmazása merő energia-pocsékolás.



Lelógós stílus

Sietős motorosoknak való. A súlypontod áthelyezésével nagyobb kanyarsebességet érhetsz el, mint nélküle. Függetlenül attól, hogy lelógsz vagy sem, a motort be kell dönteni a kanyarban. Amíg az nem megy, a megfelelő ív kiválasztása és megtartása bizonytalan, felesleges a kiüléssel próbálkozni. Ez a technika nagy tempójú kanyarodásnál jár kézzelfogható előnnyel, kis sebességnél csak terheled vele az izmaidat. Aszfaltos versenypályán viszont egyértelműen ezzel a stílussal lehetsz a leggyorsabb.



Lenyomós stílus

Ez az, amikor a kanyarban a motor dől alattad, de Te megpróbálsz minél inkább függőleges helyzetben maradni. Van, aki egészen nagy sebességnél is ezt a módszert alkalmazza (valószínűleg csak ezt ismeri), valójában a viszonylag lassú tempójú manőverek praktikus eszköze. Megfordulás az úton, szűk visszafordító egy szerpentinen, városi cikázás az autók között, ezekben a helyzetekben ideális. Síkos úton, megcsúszás esetén több kontrollt biztosít a motor felett, mint a másik két stílus.

Kormánnyal vagy súlypont-áthelyezéssel kanyarodj?

Aki azt hiszi, hogy a kormány csak dísznek van a motoron, az téved. Azzal lehet irányítani. Ha nem hiszed, próbálj meg elengedett kézzel szlalomozni (vagyis inkább ne)! Dőlhetsz balra-jobbra, terhelheted a lábtartót, rá fogsz jönni, hogy a súlypont-áthelyezés sokkal kisebb mértékben van hatással a motor irányítására, mint az ellenkormányzás. Gyakorlatilag mindenki kormánnyal fordítja be a motort, de sokaknál ez csak ösztönös mozdulat. Egy vezetéstechnikai tréning segít tudatossá, ezáltal pontosabbá, tervezhetőbbé tenni a helyes kanyarodási technikát. Hogy meg kell-e érteni, mi történik ilyenkor fizikailag a motorral, a gumival, veled és a kanyarívvel? Nem feltétlenül.

Egy biztos: a motorkezelés magasabb szintre helyezése minden tuningnál többet ér. Egyik színes fékkar, tuning elektronika vagy sportlégszűrő sem képes annyi pluszt hozzátenni a motorozás élvezetéhez, mint amennyit Te magad érhetsz el azzal, hogy jobb, ügyesebb, magabiztosabb motorossá válsz.