Kawasaki Z400 - amiről leér a lábad
Kawasaki Z400 - amiről leér a lábad
Végre megint van
400-as kategória! Régen nagy divat volt: az ezredforduló környékén a kezdők mindenféle japán piacra gyártott, konténerben behozott és felújított motorokon kezdték pályafutásukat. Egy idő után azonban az a forrás elapadt, így a már bent lévő 400-asokat adták-vették egymás között. Az új tulajok egy idő után már leginkább csak szerelni meg alkatrészt vadászni tanultak meg motorozás helyett. Aztán jó ideig nem volt értékelhető kínálat a
125-ös négyütemű csettegők és rendes, legalább
600 cm3-es nagymotorok között. A friss jogsisok közül, aki megtehette, nagyot vett, aztán vagy elbírt vele, vagy magára borogatta minden adandó alkalommal.
Most azonban éledni látszik az igazi kezdőmotor szegmens, a legnagyobb gyártók kínálnak 250-es, 300-as vagy 400-as naked bike-okat (pl.
BMW G310, Suzuki GSX250, Honda CB300, Yamaha MT-03, KTM 390 Duke). A Kawasaki a Z sorozattal képviselteti magát a kategóriában. Az évek alatt volt 250 és 300 cm3-es típus, ami újabban 400-asra hízott. Ezzel ez lett a legerősebb és legnyomatékosabb a versenytársai között. Kipróbáltuk, mit tud a kis Z.
A
Kawasaki Z400 méreteit tekintve kis motor. Nem úgy kicsi, mint a Honda Monkey, hanem csak úgy alig észrevehetően. Magasabb emberek alatt egyértelműen hülyén mutat, bár az ügyes ergonómia miatt elférnek rajta. Egy közepes méretű motorosnak viszont már egyáltalán nem gáz. Felült rá csöpp kolléganőm, Timi is, akinek problémát okoz olyan motort találni, amit biztonsággal meg tud tartani álló helyzetben. Fülig ért a szája, mert simán
leért egyszerre mindkét lába, ráadásul mivel csak 167 kg (mármint a motor), így könnyen megtartotta. Nem utolsó sorban még tetszett is neki! Azt hiszem Ő az igazi célközönség.
Ha már célközönség, elhívtam az egyik legügyesebb női motorost, hogy jöjjön velem tesztelni. Niki egy 250-es Ninjával szokta riogatni a kanyargós utak menőit. Mivel ebben a kategóriákban a Ninja és a Z sorozat nagyjából csak abban különbözik, hogy
az egyik idomos, a másik csupasz, a Z400-at tekinthetjük a kis Ninja unokájának. Így össze tudtuk hasonlítani őket és kivesézni, mennyit fejlődött a Kawa az évek alatt. Íme Niki véleménye:
„Bár inkább az idomos motorokért vagyok oda, a Z-k is tetszenek, főleg azért, mert nem csak egy egyszerű kerek lámpa van elöl. Szemből nagyon tetszetős a 400-as fénye, maga a motor is formás, a Kawasaki dizájnban elég erős.Ahogy ráültem, furcsa volt, hogy rövidebb a tank, magasabban van a kormány és a lábtartó, az ülés keskenyebb és keményebb. Az a +150ccm főleg a nagyobb nyomatékban érezhető, szépen húz már 3000-től, míg a kistesó csak 6500 körül indul meg. Tetszett, hogy a nagyobb nyomaték miatt nem kell annyit visszaváltani. A könnyű kuplung szokatlan volt és a váltókaron is kisebbet kellett húzni. A Z400 a műszerfalon jelzi, hányadik sebességben van, ez sokszor segített.Kanyarokban mind a két motorral könnyedén lehet gyorsan menni, a kis súly miatt gyorsan át lehet dönteni egyik oldalról a másikra, csak meg kell tartani a lendületet. Viszont az idomok miatti szélvédelem sokat számít, a nakeden 110 fölött már zavart a szél.Összességében tetszett a motor, de a nagyobb nyomaték és a digitális műszerfal nem elég nekem ahhoz, hogy lecseréljem rá a 11 éves kis Ninját. Viszont ha most keresnék kezdő motort és lenne rá keret, az idomos 400-as Ninját simán hazavinném.” 
A két motor hasonlóan viselkedett, ami azt mutatja, hogy már a régi 250-es milyen ügyesen ki volt találva. A legnagyobb különbséget a két motor karakterisztikájában lehet felfedezni. Míg a 250-esnél van egy fordulat, ahogy egyértelműen feléled, addig a 400-as mindenhol egyformán tol. A jelentős többletnyomaték miatt, ami főleg alacsony fordulaton jelentkezik, jóval kevesebbet kell a váltón szteppelni. A futómű hasonlóan teljesít, egyik sem éppen versenyalkatrész, de ehhez a súlyhoz és teljesítményhez elegendő.
A fék egy hajszállal jobb a 400-ason. Azt nem tudtuk eldönteni, hogy eleve erősebbre tervezték vagy csak a kis Ninjáé fáradt ennyit az elmúlt 50 ezer kilométer alatt.
Az új vázzal a Z400 kicsikét érzékenyebben reagál a kormánymozdulatokra, a Ninjának inkább a nyújtottabb kanyarok fekszenek. Azt azért nem árt tisztázni, hogy ezeknél az apróságoknál már egy nagyobb körforgalom nyújtott kanyarnak számít. Mindkettő viccesen könnyen fordul, a ténylegesen
szűk visszafordítókban ezek megesznek minden nagymotort. Amiről eddig azt hittem, hogy kanyar, most kiderült, hogy gyakorlatilag egyenes.
A Z400 ledes fényszórója erősen világít, nappal is könnyebben észrevettek miattaA Kawasaki Z400 egy kiváló kezdőmotor (egyesek szerint a maga 180 km/h-s végsebességével még túl erős is). Alacsony súlya miatt könnyen
„megtanít” motorozni, ugyanakkor a teljesítménye jó pár évig elég élvezetet adhat. Egynapos motoros túrán egyáltalán nem tűnt úgy, hogy erőhiányban szenvedne, még országúti előzésnél sem kellett feltétlenül visszakapcsolgatni. Egyetlen hátránya az, hogy nehéz rá csomagot rögzíteni.
Tapasztalatod szerint hány cm3-es az ideális kezdőmotor?
