Kosaram

itt a cucc...

MOTOROS OLVASNIVALÓ

Brixton Cromwell 1200 X gyorsteszt


Hálás dolog retró motorkerékpárt gyártani. Senki sem reklamál, miért csak annyi lóerő van bennük, amennyi. A lényeg a karakter. Márpedig az a blokk, amit nem visításra terveznek, akarva-akaratlanul alul lesz nyomatékos, és annak is mosolyt csal az arcára, aki nem szereti/akarja/meri pörgetni. A másik a kinézet. A retró megjelenést nem kell újra feltalálni. Elég csak jó ízléssel és megfelelő arányérzékkel lemásolni számtalanszor bevált, régi formákat. Bár ezt sem egyszerű szépen megcsinálni, mégis könnyebb, mint teljesen nulláról megrajzolni például egy teljesen eredeti, 683. földönkívüli rovart mintázó fejidomot. A kerek lámpa, mint dizájnelem, a mai napig működik. Ami a többi alkatrészt (fék, futómű, váz, elektronika) illeti, amelyik ódivatú, korszerűtlen, ne adj' Isten elavult, arra automatikusan rá lehet sütni az autentikus jelzőt. Ami pedig a kelleténél modernebbre sikerül, az a gyártó bátorságát és újító szándékát dicséri. A Brixton is ezt az utat járja, mondhatni teljes sikerrel. 2024-re megérkezett 1200-as platformjuk újabb darabja: egy scrambler.



Először is a Cromwell 1200 X szép. De nem csak egyszerűen, hanem nagyon, kivételesen szép. Ahogy áll előttem, nem győz a szemem jóllakni vele. A vajszínű fényezés, a rengeteg fekete elem és az arany felnik kontrasztja, a vastag, fényes kipufogócsövek és a barna, hurkás ülés együtt szemet gyönyörködtető egységet alkot, hozza a 60-as, 70-es évek stílusát. Kidolgozását tekintve egyetlen alkatrész, csavar, hegesztés nem akad rajta, amire azt mondanám, hogy illett volna szebben vagy jobban megcsinálni. Nem kell azon agyalni, milyen sárvédőre kéne lecserélni az eredetit, milyen kormányt, markolatot vennék hozzá, ha ez enyém lenne. Így maradna, az tuti. A legfontosabb, a kinézet tehát rendben van, a motor eladja saját magát, jöhet a menetpróba, hátha sikerül valakinek megspórolni 4,7 millió forintot.



Mintha csak az indítógomb érintését várta volna, úgy röffen be a hatalmas sorkettes blokk. A kipufogóból szívmelengető röfögés hallatszik, valamint van egy másik, mélyebb szólam is, amit nem is hallani, inkább érezni lehet. A blokkot halk surrogáson kívül semmiféle mechanikai zörej nem hagyja el, se kopogás, se csattogás, se zörgés, de még cicergés sem. Hozzá képest az összes mellette járó motor leharcolt traktornak tűnik, legyen az Honda vagy BMW. Le a kalappal! Én ilyen finoman járó motorblokkal még életemben nem találkoztam. Menet közben nagyon finoman veszi a gázt, 2 és 4000-es fordulat között mindent megold, 3100-nál már mind a 108 Nm rendelkezésre áll. Igazán felhasználóbarát. Az ezerkettes csak Sport módba átkapcsolva mutatja ki a foga fehérjét. Nem csak a műszerfal megjelenése, hanem a motor viselkedése is megváltozik. Paraszt módon veszi a gázt, és akkorákat tol, hogy rögtön el is lehet felejteni a kulturált közlekedést, főleg városban.



A többi perifériáról csak annyit, hogy a fék bőségesen elegendő a motor megzabolázásához, bármilyen nehéz is (akarom mondani "van benne anyag"). A hagyományos, gumiharmonikával védett első teleszkópból és kétoldali hátsó rugóstagból álló futóművet se lehúzni, se magasztalni nem tudom. Jó minőségű Kayaba elemekből építkezik, városi és országúti tempónál szépen dolgozik, a motor meglepően könnyen vált irányt és magabiztosan kanyarodik. Azonban ahogy nő a tempó, egy szint felett az irányítás veszít a pontosságából, a csökkenő stabilitást bátorsággal kell pótolni. Legjobb tudomásul venni, hogy száguldozásra vannak sokkal alkalmasabb motorkerékpárok, a Brixton vázgeometriája, futómű-beállítása a nyugodt, de lendületes cirkálásban sokkal inkább partner.



Most jöjjenek azok a pontok, ahol sikerült fogást találni ezen a tökéletesnek tűnő retró motoron. Ide tartozik a kerek "órába" épített digitális kijelző, ami a direkt napfényben nehezen látható, vagy a béna tempomat, aminek egyetlen pozitívuma az, hogy egyáltalán van.
A viszonylag széles tank-ülés átmenet szubjektív megítélés alá, hiszen csak azoknak tűnik fel, akik alacsonyabbak, ezért túlságosan közel ülnek a tankhoz. Ők nehezen szorítanak rá combbal.
Legvégül egy könnyen orvosolható dolog: a gumi. Ezek a drága, nagyblokkos Pirelli Scorpion STR-ek jól mutatnak egy scrambleren, de komoly terepképességet ne várjunk tőlük, ahogy a Cromwell 1200 X-től sem. Sima földúton bármilyen utcai gumi megtenné helyette, cserébe aszfalton nem adna olyan búgó hangot, mint egy katonai konvoj. Az első gumicserénél biztosan elgondolkodnék más típus vagy márka beszerzésén.



Kinek való ez a motor?

A Brixton Cromwell 1200 X egy csodálatosan szép motor, és ez a legfőbb érv mellette, ebben nyújt leginkább kimagaslót. Mindemellett műszaki szempontból is egyben van, nincs gyenge pontja. A blokk csodálatos hangja, túrbodízel karaktere bárkit elvarázsol, aki nem a magas fordulatszámokat keresi. Felhasználási területét tekintve városi és rövid, hétvégi túrákra ideális. Azoknak való, akik szeretnek nézelődni, beszívni az illatokat, egy kicsit a környezet részévé válni. Aki egy hegyi szerpentinből csak a felezővonalra és a szalagkorlátra szokott emlékezni, az keressen más motort.

Brixton Cromwell 1200 X műszaki adatok

Motor: soros kéthengeres, négyütemű
Hengerűrtartalom: 1222 cm3
Max teljesítmény: 61 kW (83 LE) 6550 ford/percnél
Max nyomaték: 108 Nm 3100 ford/percnél
Üzemanyagtank kapacitása: 16 l
Ülésmagasság: 800 mm
Gumiméret: 110/80-18, 150/70-17
Önsúly: 235 kg

Forgalmazó/tesztlehetőség:
Adves.Moto
Cím: 1152 Bp, Mátyás u. 5.
Telefonszám: 06 20 444 1133