Báró járt Visontán
Báró járt Visontán
írta: Guld Péter
Furcsa érzés keringett bennem, amikor Giovanni Bussei először megérintette szimbolikusan – Metzelerein keresztül - a visontai aszfaltot. A pályát, ami nekem második otthonommá vált az elmúlt években, a pályát, ahol annyi időt töltöttem. A pályát, ahol most gyermekkori hősöm és legendám rója a köröket. Hasonló élményben csak akkor volt részem, amikor a Honda jóvoltából John McGuinness-szel motorozhattam Donington Parkban.
A kapcsolat Bussei és közöttem úgy tíz évre nyúlik vissza, már, ha az egyoldalú rajongásom ebből levonjuk. Akkor, egy olaszországi jégmotorversenyen interjúvoltam meg először. Majd jó két évvel később, egy olasz magazin meghívására fotózhattam torinói otthonában, egészen pontosan annak udvarában, mivel egy kastélyban lakik. Alapvetően ez egy olyan információ, amellyel nem kérkedik, sőt, ha lehet kerüli a témát, de a beszélgetés egy pontján nem tagadja, hiszen az interneten viszonylag sok információt fellelhetünk róla.
Jelenleg ötvennégy éves, és harminc éve képviselteti magát valamilyen bajnoki sorozatban. Ennek nagyrésze világbajnokság volt, leszámítva a néhai Pro Superbike kategóriát, vagy az AMA Superbike-ot, amikor a megboldogult Anthony Gobertet helyettesítette. Indult viszont a Superbike világbajnokságon, az Endurance világbajnokságon és jelenleg a Supermoto vb állandó résztvevője.
Busseit az különbözteti meg a többi versenyzőtől, hogy nem motorhome-mal érkezik, bár megtehetné, és nem is ötcsillagos szállodában lakik, bár az sem esne nehezére. Számára azonban elvi kérdés az, hogy nem herdálhatja el a családi vagyont motorversenyzésre. Pedig jelentős, higgyenek nekem, mivel Giovanni Bussei egyenes ágon az Agnelli-család leszármazottja, mindemellett pedig báró.
Ettől függetlenül motorját egy Fiat Ducatóban szállítja, két szerelője sátorban lakik, ő maga pedig a Ford Transitjában alszik. Persze sejtem, hogy az első reakció most az lesz: „ejj mennyire fukar”, de ettől függetlenül megnyugtatok mindenkit, hogy az emberei rendesen ki vannak fizetve, a feltételek pedig előre egyeztetett módon kerülnek meghatározásra. A hűtője olyan öreg, hogy Zomborácz Iván robogóversenyző-pápa szerint ilyennel még mi sem mernénk beállítani a visontai 24 órásra, a konyhát pedig egy nagy serpenyő, egy ötvenéves melegszendvics sütő, és néhány karton helyi bor képezi. A többi alapanyagot a báró maga vásárolta menések után esténként a gyöngyösi Lidl-ben. Lehet így is.
Bussei még ötvennégy évesen is remek formában van, bár elmondása alapján csak heti négyet edz. Ez leginkább kerékpáron történik, vagy krosszmotorral. Vasárnap estére úgy érezte, hogy alaposan elfáradt, a rajt előtt mégis akkorát nyújtott, amekkorától jómagam két hétre a reumatológián kötnék ki.
A motorozása szemre nem tűnt észveszejtőnek, ennek ellenére gyors volt, hiszen az összes futamon pontszerző helyeken végzett. Az idei évben egy kísérleti Ducatit használ, mivel a terepszakág igazgatója, Paolo Ciabatti régi jó barátja. Az egyetlen bibi mindössze annyi, hogy a gyár a motort adta, minden egyéb fejlesztést nekik kellett kitalálniuk. Bussei ettől függetlenül boldog, és nem tervezi, hogy a közeljövőben visszavonulna. Ha pedig felkeltettem az érdeklődéseteket vele kapcsolatban, akkor a jó hírem az, hogy egész pénteken vele forgattunk, így a téli esték egyikére már nyugodtan betárazhatjátok időtöltésnek az erről készült videót.
A világbajnoki futam hazai vonatkozásban is roppant sikeresen zárult. A szervezők újfent professzionális munkát végeztek, és elképesztő volt látni, hogy ilyen sokan ellátogattak a helyszínre a hétvége alatt.
Hiszen jó dolog, hogy ismét vannak vb versenyek hazánkban, de még jobb, hogy mindehhez közönség is kapcsolódik.
A hazai versenyzők is meggyőzően szerepeltek – (Turi Noel, Kardos Gergely, Surányi Balázs, Kovács Zoltán, illetve a romániai színekben induló Szabó Márk) - ugyanakkor az SM Junior Európa bajnoki esélyes Bereczki Dávid sajnos egy sérülés miatt nem tudott rajthoz állni, de a pálya széléről kerekesszékben követte az eseményeket. Innen is mielőbbi felépülést kívánunk neki, és bízunk benne, hogy hamarosan ismét motorra ülhet.
