Aki még Rossinál is nagyobb!
Aki még Rossinál is nagyobb!
Valentino Rossi minden idők egyik legsikeresebb motorversenyzője. Évek óta nem versenyez (motorral), mégis a mai napig milliók rajonganak érte, a nevével fémjelzett relikviákat úgy viszik, mint a cukrot. A kilencszeres világbajnoknak számos rekord fűződik a nevéhez, azonban van két mutató (talán a legbeszédesebbek), amit csodálatos karrierje során még neki sem sikerült überelnie: a legtöbb Grand Prix futamgyőzelmet és a legtöbb világbajnoki címet. Ezeket a rekordokat még mindig Giacomo Agostini tartja. Nem is valószínű, hogy a mostani szabályrendszerben bárki százhuszonkettőnél több futamot és tizenötnél több világbajnoki címet (ebből nyolc királykategóriás elsőség) gyűjtene élete során! Giacomo Agostini a hatvanas-hetvenes évek legnagyobb motorversenyző sztárja. Volt négy olyan éve, amikor versenypályán egyszerűen nem lehetett legyőzni őt. Egyhuzamban harmincöt futamon állt fel a dobogó legfelső fokára!
Új sztár született
Agostini pályafutása nem indult simán. Apja ügyvédnek szánta, és nem támogatta, hogy fia az – akkoriban különösen veszélyes – motorsporttal foglalkozzon. Giacomo eleinte helyi versenyeken vitézkedett saját motorjával, de gyorsasága hamar feltűnt a Moto Morini tulajdonosának. Egy versenymotort adott neki kölcsön egyetlen futam erejéig, amivel Ago rögtön körrekordot futott. A csapat azon nyomban le is szerződtette. Apja ekkorra megértette és elfogadta, hogy a fiú ebben a sportágban fantasztikusan tehetséges, és belenyugodott abba, hogy motorversenyző lesz. Egészen fiatalon, 21 évesen tűnt fel a világbajnokságon (akkoriban ez az életkor még annak számított), de hatalmas sikereket eleinte nem igazán ért el. Az áttörést az 1965-ös év hozta el számára. Az MV Agusta leszerződtette, versenyképes motorokat tett alá, amelyekkel mind a 350-es, mind az 500-as kategóriában látványos győzelmeket aratott, és az év végén második lett a világbajnokságon. A következő két év a korábbi nagy bajnokkal, Mike Hailwooddal vívott hatalmas csatáiról szólt. Ago mindkétszer megnyerte az 500-as, királykategóriát, de a 350-esek között Hailwood lett a bajnok. Az olasz motoros karrierjének legsikeresebb időszaka 1968-tól érkezett el. Négy teljes esztendeig minden egyes futamot megnyert, amin csak elindult. Végül az MV Agustával hat év alatt egyhuzamban tizenkét világbajnoki címet gyűjtött be, felét 350-es, felét 500-as kategóriában. Hogyan lehetséges ez? Abban az időben egyazon helyszínen több kategóriában is lehetett indulni. Már csak ezért sincs esély megdönteni a rekordjait.
Elkötelezett a biztonság mellett
Bár őt magát elkerülték a súlyos sérülések, Agostini versenyzőtársai, barátai úgy hullottak, mint a legyek. A pályák egyszerűen nem voltak elég biztonságosak, ami ellen a sztár rendszeresen szót emelt. Akkoriban a Man-szigeti TT a világbajnokság szerves része volt. Hiába nyerte meg tízszer a hírhedt utcai versenyt, mivel minden évben meghalt valaki, Ago elintézte, hogy kivegyék a futamot a versenynaptárból. A védőfelszerelések terén is jó példával járt elöl. 1967-ben ő volt az első versenyző a világon, aki teljesen zárt bukósisakot használt az akkori félsisakok helyett. Messziről fel lehetett ismerni a legendás, olasz zászló színeiben (zöld-fehér-piros) pompázó AGV X3000-ben. Sikerei nagyban hozzájárultak a biztonságosabb, zárt bukósisak elterjedéséhez.
Olasz versenyző japán motoron
Nem Rossi volt az első, aki – a józan ész ellenére – Yamahára váltott, és bejött neki. Éppen harminc évvel korábban Agostini hagyta ott az MV Agustát és aláírt a japánoknak. Senki sem fűzött vérmes reményeket a sikeréhez, de Ago helyrerakta a kritikusokat, amikor első yamahás versenyén, a Daytona 200-on legyőzte a hazai pályán versenyző címvédőt, Kenny Roberts-et. Ekkor hangzott el az amerikai szájából a híres mondat: "Nem tudom elhinni, hogy Agostini ember". Habár az elkövetkező két évben már nem mutatott olyan dominanciát, mint ami korábban jellemző volt rá, a japán gyártóval is összeszedett még két világbajnoki címet.
Motorversenyzőből autóversenyző, majd csapatfőnök
1976-ban, a Nürnburgringen nyert utoljára GP futamot az olasz legenda. Ugyanazon a pályán, amin tizenegy évvel azelőtt megnyerte élete első világbajnoki versenyét, ráadásul ugyanúgy MV Agustával. Tizennyolcadik olasz bajnoki címének megszerzése után felhagyott a motorozással, de nem hagyta ott a versenypályákat. Formula-2, majd Formula-1-es pilótaként versenyzett, mielőtt végleg visszavonult az aktív sportolástól. De nem sokáig bírta motorzúgás nélkül, menedzserként folytatta sikeres karrierjét a Marlboro Yamaha csapatnál. Tizenegy év alatt három egyéni világbajnoki címhez segítette hozzá Eddie Lawsont, és három konstruktőri címhez a Yamahát.
A legkirályabb múzeum
2019-ban nyitotta meg Agostini privát múzeumát szülővárosában, Bergamóban. Kizárólag előre bejelentkezés útján lehet bejutni hozzá, cserébe a 82 éves legenda saját maga vezeti körbe a látogatókat trófeái, egykori motoros ruhái, bukósisakjai és természetesen régi versenymotorjai között. Ago egy élő legenda, akinek kivételes rekordjait valószínűleg sohasem fogják megdönteni. Tehetsége, akarata és szorgalma sok motorversenyző példaképévé tette őt.
